Dr. Schweitzer József: A Scheiber centenárium elé

A zsoltáros költő így vall: napjainkat számlálni úgy taníts, hogy bölcs szívhez jussunk.

A francia költő szerint az évek szállnak, mint a percek, a magyar arra figyelmeztet: minden órának leszakaszd virágát.

Különböző országok, különféle nyelvű, s különféle korokból származó költői egyként érzik a múló idő figyelmeztető tanítását.

Használd fel azt, gazdálkodj vele bölcsen.

A Mindenható segítségével három év múlva Scheiber Sándor születésének 100. évfordulójához érkezünk.

Meggyőződésünk, hogy mindazok, akik ismerték ezt a kiemelkedő tudóst és nagyszerű embert, megegyeznek abban, hogy a születése 100. évfordulóján, tőlünk telhetően, méltó módon kell megemlékeznünk róla.

Rabbi-család fiaként születik.

A családi légkör, neveltetése, hajlamai, érdeklődése a rabbi pályára vonzzák. Példaképe Heller Bernát professzor, aki már a hallgatók megszólításában is kifejezi értékelésüket.

Scheibert Sándor fiamnak szólítja, ami Hellernél ritka nagy dolog.

Scheiber ideálja a tudós, a kutató, a zsidó hitéletet és a zsidó tudományt egyszerre szolgáló rabbi. Kaufmann Dávid és Weisz Miksa után a legnagyobb magyar geniza kutató. Kiváltképpen ezen a területen szerez magának nemzetközi hírnevet, miután felette jelentős eredményeket ér el a héber kéziratok kutatásában. Emellett a néprajz, a magyar és a zsidó irodalom számos területét kutatja. Leginkább Arany János és Mikszáth Kálmán állnak közel szívéhez, tollához.

Kiváló tanár. Ugyanakkor az élet nehézségei közepette is hathatósan segíti tanítványait. Felette széles körű tiszteletnek örvend pályatársai és tanártársai körén túl is, és ez lehetőséget nyújt néki arra, hogy hallgatóinak szinte segítő atyja legyen. Tanítványai doktori értekezésének tárgyát nem csak kijelöli, de a kutatásban messze ható segítségükre is van. Otthonában, a családi asztalnál is szívesen látottak a szeminaristák.

Szívesen tart kultúrelőadásokat a vidéki hitközségekben. Jelenléte egy-egy rabbi-lakban ünnepnapnak számít. Kellemes társalgó, szívesen anekdotázik: a szemináriumi és rabbi történetekben kifogyhatatlan.

A közelgő centenárium – mint írtuk – a legméltóbb alkalom arra, hogy emlékének tisztelettel adózzunk. Nemzetközi tudományos konferencia lenne összehívandó kutatásaival rokon tartalmú előadásokkal, ugyanakkor az előadások jelentőségüknek megfelelő küllemű kötetben kellene, hogy megjelenjenek.

A budapesti Rabbiképző a zsidó tudományos világban köztudottan nagyra becsült intézmény. Világhírű tudósok ékesítették. De közöttük igazgatója senki oly nehéz korban, annyi lelki erőt próbáló években, mint Scheiber, nem volt. Ezért a primus inter pares elvének hangoztatásával a magyar kultuszkormányzat megtisztelő figyelméből egyetemi rangra emelt Rabbiképzőt róla kellene elnevezni.

Dr. Schweitzer József
Budapest 2010-08-12